Ismét összegyűltek a szakszervezetek képviselői Szatmárnémeti főterén, hogy kinyilvánítsák haragjukat, hitük elvesztését a kormányban.
A hétfőn 15 óra 30 percre a Szakszervezetek Művelődési Háza előtti térre meghirdetett tiltakozó megmozdulásnak ez alkalommal kevés híve akadt. A Cartel Alfa Szakszervezeti Konföderáció bár felsorakoztatta az érdekvédelmi szervezetek helyi vezetőit, a placcon csupán néhány százan jelentek meg. Félelmükben maradtak távol, illetve beleuntak, beletörődtek sorsukba, nem lehet tudni, annyi azonban bizonyos, hogy a kemény mag kitart.
Darle Vasile, a Cartel Alfa titkára köszöntésével indult a tiltakozás, aki elmondta, mélységesen csalódott a kormányban és minden politikai szervezetben. Az ország kilátástalan helyzetben van, ezért csak azt mondhatja: „Le a kormánnyal!" Az Országos Oktatási Szakszervezet részéről Adriana Sas Marinescu bírálta a kormányt és elmarasztalóan szólt az RMDSZ-ről, aki mint mondta annak idején, amikor lehetőség nyílt a kormány megbuktatására, a magyar szervezet kiállt mellette.
A megmozduláson elhangzott többek között az is, hogy a tanárok bére az elmúlt időszakban már 50%-al csökkent és, hogy olyan esetről is tudnak, hogy oktatók 350 lejt keresnek havonta. Szintén sérelmezték a politika belépését az oktatásba. Az igazgatók cseréje, illetve a különböző változások borzolták utóbbi időben a kedélyeket.
A nyugdíjas és menekültek nevében Ioan Corneanu emelte fel a szót, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány az idősöket éhhalálra ítéli és figyelmen kívül hagyja ezek jogait.
A katonai intézmények érdekvédelmi tömörülése is jelen volt az eseményen, akik ezúttal elsődlegesen nem a rend fenntartásának céljáért, hanem elkeseredésükben képviseltették magukat. Amint Molnar Ludovic mondta, ezentúl ők is másként fognak a munkájukhoz állni, hiszen őket is kihasználta az ország vezetése.
Már a katonai szervezetek is csatlakoztak a sztrájkhoz
Nem csupán nemtetszésüket fejezték ki a megjelentek. Dunca Carmen, a Mondiala gyár munkatársa kormányt bíráló szavai után meg is átkozta a politikusokat. A szakszervezetek vezetői elmondták, többen hiányoznak a gyűlésről amiatt, hogy munkahelyeiken megfélemlítették őket, mások ellen bűnvádi eljárást indítottak „megrendelésre", de ők kitartanak és harcolnak a jogaikért.
Szó esett a Kolozsváron történt incidensről is, ahol a békés tüntetést a város előjárója beszüntette. Az Egyetemisták Művelődési Háza előtti térre meghirdetett megmozdulás a terv szerint zajlott, azonban Sorin Apostu utasítására az intézmény vezetője kénytelen volt kihúzni a hangosítás áramkábelét a csatlakozóból, így tiltva meg a jogos és legális tiltakozás lehetőségét.
A kérdés továbbra is marad... Meddig tűri még el a lakosság azt, hogy az éhhalál küszöbén éljen, meddig nézi ölbe tett kézzel azt, hogy míg egyesek vígan élnek, mások már nem csak a holnaptól, de a mától is félnek?! Meddig lehet nyomorban tartani több millió embert, míg a vezetők köszönik szépen, vígan élnek?!
Előbb-utóbb fel kell robbannia a puskaporos hordónak.
